A Magyar Néprajzi Lexikonban (MNL) a következő definíciót találjuk:
"a csépeletlen szálas gabona elraktározására szolgáló gazdasági épület, amelyben régóta helyet biztosítottak a különféle szálas takarmányoknak. Sok esetben a csűrben raktározták el a kicsépelt szalmát, töreket, polyvát is. A csűr vagy pajta az egész magyar nyelvterületen megtalálható, ahol a klimatikus viszonyok a szabadtéri gabona- és szénatárolásnak nem kedveznek. Így elsősorban a hegy- és dombvidéken, ahol a csapadék mennyisége nagyobb, de nem ritka a csűrök alkalmazása a vizenyős, párás síksági tájakon sem, mint pl. a Kisalföldön vagy a Dráva környéki árterületek szomszédságában stb." (továbbiak itt.)
A mi pajtánk is valószínűleg hasonló funkciókat láthatott el. Az építés pontos idejéről nincs információm, körülbelül a 1920-as évek közepén, Lukács József (Lukács László néprajzkutató édesapja) még inasként vett részt az építkezésben, ezért tudom elhelyezni nagyjából időben. Az, hogy téglából épült és betoncserép fedi/fedte szintén az "újdonságára" utal.
Érdekes, hogy a keskeny telekre az épület merőlegesen épült, a lakóháztól viszonylag messzire, a konyhakert végébe, a szántóföld közvetlen közelébe, a mezőgazdasági út közvetlen emögött halad el.
Pajta dolgozó gazdával
Hátsó fal, bedőlt tető
A képeken jól látható és MNL-ben is kifejtett, hogy a pajták általában burkolatlan falúak. Épületünk masszív kőalapra épült, a téglák frissen oltott mésszel és homokkal vannak összekötve, amin már meglátszik az idő nyoma. Sok helyen átlátni a téglák között, ami jelenleg elég balesetveszélyes.
Nagyon érdekes, milyen célokra használják fel ma a pajtákat, csűröket. A turizmus nagyon ügyesen ismerte fel ennek az épülettípusnak a hasznos oldalát. Kitűnő szállásokat lehet kialakítani ezekből a nagy, tagolatlan terekből.
(forrás: http://www.szallasbakonybelben.hu)
(forrás: http://www.lajostanya.hu)
Természetesen nem csak a turizmusban használható a pajta, viszonylag sokan újítanak fel régi gazdasági épületeket és teszik azt otthonukká. Az alábbi linkeken láthatunk erre külföldi és hazai példát is:
